1. lábfejnek a boka alatti hátsó része. ▸ sarkában van valakinek

2. lábbeli talpának a lábfej sarka felőli, alatta lévő része. | harisnya fejének hátsó része.

3. felületnek, térnek összefutó vonalak, lapok által határolt (belső) része. a papírlap, a szoba sarka; a szeme sarkából les; ▸ sarokba szorít valakit | vmely tárgy élei, lapjai által alkotott (külső) szöglet, csúcs. a ház, a láda sarka. | utcasarok. | sp kiv szöglet.

4. vmely tárgy, alkatrész forg(at)ási tengelye, ill. ehhez közeli széle. az ajtó, a könyv sarka.

5. <pontatlan szóhaszn:> sark. északi sarok; mágneses sarok.

6. nép | rég irány, (világ)táj. a világ négy sarka. | ▸ rothadt sarok

7. vill áramforrásnak, vezetőnek vmelyik (pozitív, ill. negatív feszültségű) vége. ▸ hátrakötöm a sarkadat ▸ sarkára áll

[↔sark ]

1. valakin, valamin rajta, ill. a felületén, tetején. a fiún [kabát van]; a kövön [áll].

2. vhol benn, ill. vmely helyiségben, intézményben. a konyhán, az egyetemen. | vmely helységben, településen, terepen. az erdőn, budán. | valaminek a színhelyén. temetésen.

3. vmely időben. azon a napon; télen.

4. <valamilyen> módon. [éles] hangon.

5. valakit, valamit fel-, ill. kihasználva, valamivel mint eszközzel. fián [élősködik]; autón [jár].

6. valami miatt. [megsértődik] a tréfán.

7. valamilyen állapotban, valamilyen körülmények között. békén [hagyja].

8. <vonzatként.> [gondolkodik] a dolgon; [segít] a betegen. | <vonzatszerűen, nu-val.> az erdőn [túl].

<némely magánhangzós végű mn-hez:> -an/-en. mohón.

1. csill | föld égitest forgástengelyének végpontja. | az égen a föld forgástengelyének meghosszabbításába eső pont.

2. fiz mágnestűnek az északi-, ill. a déli-sark felé mutató vége.

3. fiz áramforrás csatlakozási pontja.

4. rég sarok.

[↔sorol ’kavar, sodor’]

1. valakin, valamin rajta, ill. a felületén, tetején. a fiún [kabát van]; a kövön [áll].

2. vhol benn, ill. vmely helyiségben, intézményben. a konyhán, az egyetemen. | vmely helységben, településen, terepen. az erdőn, budán. | valaminek a színhelyén. temetésen.

3. vmely időben. azon a napon; télen.

4. <valamilyen> módon. [éles] hangon.

5. valakit, valamit fel-, ill. kihasználva, valamivel mint eszközzel. fián [élősködik]; autón [jár].

6. valami miatt. [megsértődik] a tréfán.

7. valamilyen állapotban, valamilyen körülmények között. békén [hagyja].

8. <vonzatként.> [gondolkodik] a dolgon; [segít] a betegen. | <vonzatszerűen, nu-val.> az erdőn [túl].

<némely magánhangzós végű mn-hez:> -an/-en. mohón.