1. hosszirányával (nagyjából) valamire merőleges, ill. metszi, keresztben áthalad rajta. kereszteztük a főutcát. | sp labdajátékban ráfutva oldalról igyekszik szerelni valakit.

2. ▸ keresztezik egymást leveleik keresztezték egymást.

3. valamit akadályoz, meghiúsítani igyekszik. keresztezi a terveimet.

4. biol keresztezéssel párosít.

5. tn táj mezőg gabonát kereszt(ek)be rak.

1. tört földbe rögzített oszlopból és felső részén merőlegesen rövidebb rúdból álló ókori kivégzőeszköz, amelyre rákötözve v. -szegezve szenvedett ki az elítélt. keresztre feszít.

2. ilyen alakú tárgy, építmény stb. mint a kereszténység jelképe. | sírkereszt. | érdemkereszt. | vall <kat., ort.:> a kereszt jelének kézmozdulatokkal való formálása, kül. imádság előtt és után, ill. fohászképpen. keresztet vet.

3. egymást merőlegesen metsző két rövid vonal. | ilyen vonalakból álló (egyezményes) jel. | zene hangnak egy félhanggal való fölemelésére utaló módosító jel (#).

4. ilyenféle (szerkezeti) alakzat. az ablak keresztje.

5. gabonakévéből a tarlón összerakott ilyen alakzat. keresztbe rakja a búzát. | (jelzőként) <bizonyos számú> ilyen rakásból álló. száz kereszt búza.

6. <kif-ekben:> teher, szenvedés, megpróbáltatás. az élet keresztje.

7. rég keresztség.

8. irod kereszténység, egyház.

9. ritk gyerm keresztapa, ill. -anya. ▸ keresztet vet valamire

[ szláv<germ<gör ]