1. épületen, kerítésen a szabadba vezető nagyobb nyílás, ill. ennek zárható, ajtószerű szerkezete. a temető kapuja; ▸ kitárul megnyílik valaki előtt a kapu ▸ valaminek megnyílnak a kapui valami megnyitja a kapuit | közvetlenül a kapu előtt v. mögött levő (fedett) térség. a kapuban állt. | valaminek (ilyenszerű) nyílása. a fejsze kapuja. | tört városkapu. a bécsi kapu.

2. közl <autópályán> díjszedő v. a díjtalan áthaladásra jogosító matrica ellenőrzésére felállított építmény.

3. hajó műsz zsilipkapu.

4. sp a pálya két alapvonalának közepén levő, kapuszerűen határolt köz, amelybe be kell juttatni a labdát, ill. a korongot. kapura rúg, lő. | sp műlesiklásban olyan köz, amelyen a sízőnek át kell haladnia. | tánc ját két személynek magasra tartva összefogott keze, amely alatt a többiek átbújnak.

5. vál olyan térség, hely, amelyen át vhova lehet jutni. a hegyvidék kapuja; ▸ a halál kapuja | ▸ a pokol kapui

6. inf az információhoz való hozzáférés illetékességét a gép és az internet viszonylatában ellenőrző számítógépes program.

[ tör ]

az utca vmelyik oldala, sora. átmegy a túlsó szerre. | nép utca. | táj rég a falu vmelyik része.

[?tör ]

1. ritk eszköz, szerszám. | sp tornaszer.

2. vegyszer. féregirtó szer. | gyógyszer. reuma elleni szer.

3. <kif-ekben:> az a mód, ahogyan valamit elérhetünk, v. szoktunk tenni. szerét ejti valaminek. | ▸ szert tesz valakire, valamire | ▸ szerével, szerivel

4. táj sorrend. ▸ szert fog

5. elav szövetség, szerződés.

6. elav pejor fajzat, szerzet.

7. nép szín, fészer.

8. <kif-ekben:> mennyiség, szám. ▸ se szeri, se száma

[ fgr ]

<annak kif-ére, hogy valakinek, valaminek van valamije.> [szőke] hajú, jószívű.