1. kovácsolásra, ütögetésre haszn., (fémből készült) nyeles (kézi)szerszám. | műsz gépi erejű pöröllyel működő szerkezet. | kalapács alakú, sajátos rendeltetésű eszköz. ▸ orvosi kalapács ▸ kalapács alá kerül

2. műsz (gőz)kalapácsnak az ütő része.

3. bonc kalapács alakú hallócsontocska.

4. sp sporteszközként: fogantyúban végződő huzalra erősített (7,25 kg-os) vasgolyó.

5. zene zongorának a húrra ütő alkatrésze.

[ szláv ]

az utca vmelyik oldala, sora. átmegy a túlsó szerre. | nép utca. | táj rég a falu vmelyik része.

[?tör ]

1. ritk eszköz, szerszám. | sp tornaszer.

2. vegyszer. féregirtó szer. | gyógyszer. reuma elleni szer.

3. <kif-ekben:> az a mód, ahogyan valamit elérhetünk, v. szoktunk tenni. szerét ejti valaminek. | ▸ szert tesz valakire, valamire | ▸ szerével, szerivel

4. táj sorrend. ▸ szert fog

5. elav szövetség, szerződés.

6. elav pejor fajzat, szerzet.

7. nép szín, fészer.

8. <kif-ekben:> mennyiség, szám. ▸ se szeri, se száma

[ fgr ]

<annak kif-ére, hogy valakinek, valaminek van valamije.> [szőke] hajú, jószívű.