1. (ts is ) (játékkal) szórakozásul, időtöltésül (csoportosan) foglalkozik, foglalatoskodik. babával játszik; fogócskát játszik; alsóst játszik. | ts játékképpen utánoz valakit, valamit. doktort játszik.

2. szerencsejátékban valamilyen téttel részt vesz. nagyban játszanak; ▸ a tőzsdén játszik | ts sp <lóversenyen lovat> fogadással befutónak jelöl. a kincsemet játszotta. | <kif-ekben:> életét, tekintélyét stb. kockáztatva tesz valamit. a fejével játszik.

3. (ts is ) sportszerű játékban (vmely csapatban, vmely poszton) részt vesz. a válogatottban játszik. | ts <mérkőzést> vív, lebonyolít. ma játsszák a döntőt. | (ts is ) sp (labdát, korongot, golyót) vhova irányít, juttat. a kapu elé játszik; szélre játssza a labdát. | ▸ döntetlenre döntetlent játszik ▸ döntetlenre vesztésre játszik

4. (ts is ) hangszeren zenei hangokat szólaltat meg, (zeneművet) így ad elő. fuvolán játszik; bartókot játszik.

5. (ts is ) < (film)színház> bemutat, előad, műsora tűz. mit játszanak a puskinban v. a madáchban? | (darabot, szerepet) színpadon, filmen stb. megjelenít. a nemzetiben játszik; ▸ valamilyen szerepet játszik | ts gyak. gúny valamilyen magatartást színlel, tettet. játssza az ártatlant. | ts ▸ játssza az eszét

6. könnyedén, játékosan forgat, mozgat valamit. a szemüvegével játszik.

7. tetszése, kénye-kedve szerint bánik valakivel, valamivel. ▸ játszik valakinek a türelmével az idegeivel ▸ játszik a szavával ▸ úgy játszik valakivel, mint a macska az egérrel

8. műsz <szerkezet alkatrésze> (szükséges módon) ide-oda elmozdul(hat). játszik a mérleg (nyelve). | vál (derűsen) elő-előtűnik, meg-megjelenik. mosoly játszik az ajka körül.

9. ▸ valamilyen színben játszik | ts ▸ színt játszik | ▸ valamibe játszik ez a kék zöldbe játszik.

10. biz <pongyola haszn:> < (irodalmi) mű cselekménye> játszódik. a darab a közelmúltban játszik (azaz: játszódik) .

[?fgr tőből]

I. a folyamatos mn-i ign képzője

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző

1. valakivel együtt levő, együtt dolgozó személy. a társaim; a társai segítik. | nép rég házastárs, kül. feleség. | biz élettárs. | ker üzlettárs.

2. vál szorosan az emberhez tartozó, kedvelt állat v. tárgy. hű társa a kutya és a puska.

[?szláv ]

az, akivel valaki gyermekkorában együtt játszik, ill. játszani szokott. játszótársak voltunk.