1. a hallószervekkel felfogható rezgés (keltette érzet). a hang sebessége; a hegedű hangja. | ember, állat hangképző szerveivel keltett hang. artikulálatlan hangokat hallat. ▸ olyan a hangja, mint a repedt fazék | a beszéd, éneklés képessége, ill. ennek megnyilatkozása. nincs hangja.

2. zenei hang, ill. a skálának ilyen egysége. a c hang; ▸ megadja a hangot

3. nyelvt beszédhang.

4. mukkanás, nyikkanás. egy hangot se halljak! | sajtó vélemény, nézet. olyan hangok is hallatszanak, hogy ...; ▸ hangot ad valaminek

5. megnyilatkozás hangneme, ill. valakinek a beszédmódja, stílusa. valamilyen hangot üt meg; kikérem ezt a hangot; ▸ nagy hangon

[?hangut]

1. < (egy ponton) rögzített könnyű tárgy> ide-oda kitér, lebeg, anélkül, hogy tovább haladna.

2. <test(rész), hang, fény> reszket.

[hangf]

1. <cselekvésnek, történésnek elvont fogalomként való megnevezésére.> olvasás, égés, etetés.

2. <a cselekvés, történés eredményeként létrejött dolog megnevezésére.> termés, tojás.

3. ritk <a cselekvés helyének megjelölésére.> lakás, ülés (pl. autóban).

a többes szám jele.

vmely minőségbe, állapotba (jutva, juttatva). habbá, kővé [válik].

hangként érzékelhető rezgés.

a többes szám jele.

vmely minőségbe, állapotba (jutva, juttatva). habbá, kővé [válik].