1. (rendsz. hat-val) meghal. éhen hal; ▸ élve vagy halva ▸ halva született | ts ▸ valamilyen halált hal hősi halált hal. | <közösség> kihal(óban van). népek élnek, halnak.

2. irod (valamibe beleolvadva) elhal. hangja a szélvészbe halt.

[ fgr ]

1. vízben élő, kopoltyús ( és pikkelyes) gerinces állat. ▸ kis hal ▸ nagy hal

2. halhús. | halétel. szereti a halat.

[ fgr ]

1. alvás közben észlelt (képszerű) képzetek sorozata. álmot lát.

2. alvás. ▸ álmában is elmondja | vál <kif-ekben:> ▸ örök álom örök álmát alussza.

3. álmosság. elnyomja az álom.

4. ábrándos képzelődés. hiú álom; a legszebb álma vált valóra. | ▸ ne vigye el az álmunkat

[ fgr ]

1. a szervezet életműködésének teljes és végleges megszűnése. beáll a halál; valakinek a halála után; ▸ fekete halál ▸ halálig kitart mellette

2. halálbüntetés. halálra ítélték.

3. túlzó halálos veszedelem. a halálból tért vissza.

4. irod valaminek megszűnte, pusztulása. az ősi kultúrák halála.

5. az ember halálának előidézője, gyak. kaszát tartó csontváznak ábrázolt alak. arat a halál. ▸ olyan sápadt, mint a halál

6. ▸ valami a halála valakinek az a halálom, ha ...

7. ▸ halálra | ▸ halálra keres valakit | ▸ halálra váltan | ▸ ugat belőle a halál kutyája ▸ jó volna halálnak

[←hal¹ ]