1. látható sugárzó energia. ▸ északi sarki fény ▸ fényt kap | ▸ valaminek a fényei a város fényei.

2. sima felületről visszavert csillogó sugárzás. a gyémánt fénye. | ▸ valakinek a szeme fénye

3. műv fényk <képen> világos folt, részlet.

4. ▸ fényre hoz

5. vál díszes külső, ragyogó szépség, pompa. a királyi udvar fénye; ▸ a fény városa

6. dicsőség, tekintély. a család régi fénye.

7. irod az értelem, a szellem világossága. | valaminek magyarázó, megvilágító ereje. valamilyen fényt vet valamire; ▸ valaminek a fényében

8. vál derű, öröm. fényt visz valakinek az életébe.

[?fgr ]

1. <szilárd, kemény tárgy> nyomás, üt(őd)és következtében két v. több részre esik. darabokra törik.

2. az a tulajdonsága, hogy könnyen (el)törik. a száraz dohány nagyon törik. | <bőr> feltörik. hólyagosra tört a tenyere.

3. ritk <testrész> eltörik. lába törött.

4. ▸ hámba, igába, járomba törik

5. fiz <fény> (szabályszerűen) megtörik. 60±-os szögben törik.

6. vál irod hirtelen meggyengül, megtörik. derékba tört. ▸ ha törik, ha szakad ha törik, szakad is

[↔tör ]

1. <cselekvésnek, történésnek elvont fogalomként való megnevezésére.> olvasás, égés, etetés.

2. <a cselekvés, történés eredményeként létrejött dolog megnevezésére.> termés, tojás.

3. ritk <a cselekvés helyének megjelölésére.> lakás, ülés (pl. autóban).