1. <tejelő állatot> teje leadására késztet úgy, hogy a tőgyből a tejet kézzel kinyomkodja, ill. fejőgéppel szívatja. tehenet fej. | (t. n.) tud fejni. | <tejet> így kivon. sajtárba feji a tejet.

2. ▸ fej valakit, valamit

[?fgr ]

1. ember, állat testének (az agyvelőt,) a szájnyílást és a legfőbb érzékszerveket magában foglaló legfelső, ill. elülső része. | <kif-ekben átv is .> ▸ valakinek a fejéhez vág ver valamit ▸ fejére esett ejtették ▸ valakinek a fejére koppint üt ▸ fejet hajt ▸ fogja a fejét ▸ lógatja a fejét ▸ ha a feje tetejére áll is ▸ véres fejjel ▸ fejtől-lábtól ▸ fel a fejjel! ▸ csak a fejét, hogy meg ne sántuljon! ▸ egyszer majd a fejed hagyod el! ▸ olyan a feje, mint a dézsa | egy fej hosszát kitevő távolság. két fejjel győz. | ▸ fej fej mellett

2. agy, ész, értelem. világos fej; ▸ elveszti a fejét ▸ a saját fejével gondolkodik | gondolkodás, emlékezet. fejben számol; fejből tud valamit.

3. <az egész ember jelképeként.> szegény feje!; bajt idéz valakinek a fejére; ▸ a fejére nő valakinek ▸ beszél valakinek a fejével | ▸ valamilyen fejjel szerelmes fejjel; vén fejjel; ▸ bolond fejjel | biz (valamiről ismert) ember, kül. férfi. jó fej.

4. <az egyén életének jelképeként.> a fejével lakol; ▸ a fejemet teszem rá

5. műv emberi fejet ábrázoló alkotás. fejet mintáz. | érmén a fej oldala. ▸ fej vagy írás!

6. vál vmely közösség vezetője, irányítója. az ország feje.

7. ▸ a kéz, a láb feje | harisnyának, lábbelinek a lábfejet borító része.

8. némely növény termése v. fogyasztásra való gömbölyded része. a búza, a káposzta feje. | (jelzőként) <bizonyos számú> ilyen fejből álló. két fej hagyma.

9. tárgynak, eszköznek kidomborodó, kiszélesedő (elülső v. felső) része. a szeg, a kalapács feje. | ▸ az ágy feje

10. nyomda | nyomtatott lap, ill. tükör felső része. | folyóirat, újság stb. címfelirata, táblázat rovatcíme. ▸ azt se tudja, hol áll a feje ▸ fő a feje ▸ jól megveti a feje alját ▸ fején találja a szöget ▸ bekötik a fejét ▸ felüti a fejét valami ▸ megmossa valakinek a fejét ▸ ráadja a fejét valamire ▸ fejjel megy a falnak

[ fgr ]

1. valakin, valamin rajta, ill. a felületén, tetején. a fiún [kabát van]; a kövön [áll].

2. vhol benn, ill. vmely helyiségben, intézményben. a konyhán, az egyetemen. | vmely helységben, településen, terepen. az erdőn, budán. | valaminek a színhelyén. temetésen.

3. vmely időben. azon a napon; télen.

4. <valamilyen> módon. [éles] hangon.

5. valakit, valamit fel-, ill. kihasználva, valamivel mint eszközzel. fián [élősködik]; autón [jár].

6. valami miatt. [megsértődik] a tréfán.

7. valamilyen állapotban, valamilyen körülmények között. békén [hagyja].

8. <vonzatként.> [gondolkodik] a dolgon; [segít] a betegen. | <vonzatszerűen, nu-val.> az erdőn [túl].

<némely magánhangzós végű mn-hez:> -an/-en. mohón.