1. fölfelé mozgat. a halász lassan emeli a hálót. | magasabb helyre, helyzetbe juttat. ▸ emeli poharát valakire, valamire | (t. n.) ját (osztás előtt a kártyacsomag egy részét) fölveszi, és alulra teszi. | (t. n. is ) sp (labdát) ívelő mozdulattal vhova juttat. a hálóba emel. | valamit valaminek az elvégzésére a magasba emel. esküre emeli a kezét; ▸ kezet, botot emel valakire | vál vhol magasabban levőre irányít valamit. távcsövét a holdra emeli. | ts ▸ valamennyit emel valamin

2. magasabbá tesz. emeli a víz szintjét. | sajtó növel, nagyobb számúvá, fokúvá, mértékűvé tesz. emeli a fizetést, a létszámot. | magasabb rendűvé, rangúvá tesz. ezredesi rangra emelték; emeli a színvonalat.

3. ▸ érvényre törvényerőre emel

4. <építményt> épít, állít. tornyot emel; szobrot emel valakinek, valaminek.

5. <kif-ekben:> nyilvánít, bejelent. vádat emel; ▸ szót emel valaki, valami mellett ellen, valakinek, valaminek az érdekében

[?fgr tőből]

1. <cselekvésnek, történésnek elvont fogalomként való megnevezésére.> olvasás, égés, etetés.

2. <a cselekvés, történés eredményeként létrejött dolog megnevezésére.> termés, tojás.

3. ritk <a cselekvés helyének megjelölésére.> lakás, ülés (pl. autóban).

<kedveskedő v. játékos megszólításra, ill. megnevezésre.> doki, csoki, ovi. | <becenév képzésére.> kati, feri.

1. <összefüggésnek, összetartozásnak mint tulajdonságnak a kif-ére.> titkári [teendők], iskolai [év], orvosi [táska]. | <annak kif-ére, hogy valami valakitől, valamitől ered.> hatósági [bizonyítvány]. | <annak kif-ére, hogy valami valakiknek a részvételével történik.> szülői [értekezlet]. | (helynévhez is ) <vmely helyről v. időből való származás, ill. vmely hellyel v. idővel való kapcsolat kif-ére.> ókori [lelet], őszi [eső], budai [villa]. | <annak kif-ére, hogy valami minősége szerint az, amit a szótő jelöl.> tárgyi [bizonyíték]. | (személynévhez) valakitől származó, reá jellemző. a bartóki [életmű]; arany jános-i [forma].

2. (hsz-hoz, nu-hoz, szn-i hat-hoz) valamilyen viszonylatban levő, való. többszöri [előfordulás]; víz alatti [úszás]; a szülők iránti [szeretet]. | (hat-ragos szóhoz) a haláltóli (helyesen: a haláltól való) [félelem].