1. <cselekvésnek, állapotnak mint tulajdonságnak a megnevezésére.> síró, alvó.

2. <valami rendeltetésének mint tulajdonságnak a megnevezésére.> vető[mag], fürdő[hely].

1. <személynek hivatás, foglalkozás szerint való megnevezésére.> író, szerelő. | <sportolók megnevezésére.> vívó, toronyugró. | <élőlénynek helyzete, szerepe alapján való megnevezésére.> kezdő, kórokozó.

2. <cselekvés eszközének megnevezésére.> véső. | <cselekvést, történést előidéző dolog megnevezésére.> riadó.

3. <valaminek jellemző tulajdonsága alapján való megnevezésére.> lejtő.

4. <cselekvés helyének megnevezésére.> mosdó.

5. <esemény, alkalom megnevezésére.> évzáró, esküvő.

6. hat-raggal <állapot, folyamat megnevezésére.> kihalóban [van]; termőre fordul.

7. <kif-ekben:> fontolóra vesz, gondolkodóba esik.

1. ▸ egyes szám

2. ezzel jelölt, minősített. egyes autóbusz. | isk elégtelen. | isk rég jeles.

3. külön, egymagában tekintett. az egyes ember.

4. fil egyedi, individuális.

5. egy férőhelyes. egyes fülke. | ▸ egyes fogat

6. nyelvt | egy személyt v. dolgot jelölő. | biz egyes szám. egyes 2. személy.

7. biz az 1 órakor érkező, ill. induló. az egyes gyors.

8. (tbsz-ú fn-vel) némely, bizonyos. egyes esetekben.

1. az egyes számjegy. írj egy egyest.

2. ezzel jelölt, minősített személy, dolog. az egyes győzött. | isk egyes osztályzat.

3. ▸ egyesével | fil egyedi fogalom, ill. az ilyen fogalmak fogalma. az egyestől az általánosig.

4. ▸ egyesek

5. sp egyes személyek közötti verseny. egyesben indul.

6. biz magánzárka.

7. ▸ egyesek

1. aki vhol ül. a kocsiban ülők.

2. ritk ülőke, ülés. | baromfi állványszerű éjszakai pihenőhelye a tyúkolban.