1. valami helyett más hasonlót vesz használatba. cipőt, ruhát vált; ▸ lovat vált | ▸ bőrét, tollazatát váltja | <kif-ekben: külső formát, sajátságot> hirtelen megváltoztat, mást v. vele ellenkezőt vesz föl. alakot, színt, stílust vált; ▸ váltanod kellene ▸ váltja a hangját ▸ lépést vált | ▸ irányt vált | tn vad <állat> irányt változtatva megy vhova. az őz a sűrűbe váltott.

2. <bankjegyet, pénzérmét> vele egyenlő értékben más (kisebb) címletekre (be)cserél. | ▸ valóra vált

3. <jegyet> vesz (vhova). | ritk <helyiséget> díj fejében lefoglal. kétágyas szobát váltott.

4. <két személy> kölcsönösen ad egymásnak (jelképként) vmely tárgyat, ill. kölcsönösen végez egymással vmely cselekvést. csókot, gyűrűt, jegyet vált valakivel; levelet váltottak; ▸ szót vált

5. valakinek, valaminek a helyére lép, átveszi annak szerepét, feladatát. az őrök váltják egymást. | (t. n.) átveszi a munkát, a feladatot. most váltanak az ügyeletesek. | sp váltóversenyben: felváltja a társát.

6. tn rég vmerre (el)tér. keletnek vált. | tn <kif-ekben:> alkalmazkodik. ▸ jól vált az esze

7. gépk biz <sebességváltóval> más sebességre kapcsol. rosszul váltott.

8. ▸ váltva

[←válik ]

→ válik ⊕ t[Pst.NDef.3Sg]

válik tn ige