1. oda, ahol előbb volt v. ahonnan indult. elköltözött vissza pécsre. | <felszólításként:> menj(etek) vissza! | <elbeszélésben, a visszamenés gondolatának, vágyának érzékeltetésére.> bánta már, hogy eljött! csak vissza, vissza! | ellenkező irányban. elindult vissza az úton.

2. korábbi időszakba. pillantás vissza a múltba.

3. ▸ vissza van

4. ritk viszonzásul.

1. vmely előző helyre, ill. hely felé. visszautazik, visszatesz, visszanéz. | vmely maga mögött hagyott személynek v. személyhez. visszakiált, visszaint. | ellenkező irányban. visszapattan, visszahúz, visszahat. | <jelentéstömörítő igékben.> visszaparancsol, visszavár.

2. ritk térben hátrább levő helyen v. túlhaladott állapotban. visszahagy, visszamarad.

3. vmely haladást, valaminek a kifejlődését megakadályozva. visszafog, visszafojt.

4. vmely korábbi időre, vmely korábban történt dologra. visszaemlékezik, visszagondol.

5. vmely korábbi állapotba, azt újra előidézve. visszaváltozik, visszacserél, visszahódít.

6. vmely műveletet ellenkező irányban, ill. rendsz. ellenőrzési céllal megismételve. visszakeres, visszaolvas, visszakövetkeztet.

7. viszonzásként. visszategez, visszakínál.

8. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> vissza-visszanéz. ▸ odavagyok meg vissza