1. ember, ill. gerinces állat teste a fej és a végtagok nélkül.

2. fának gyökeréből kinövő, hengeres része, amelyből az ágak erednek.

3. nagyobb tárgynak, építménynek egységes körvonalú, legnagyobb, fő része. a hajó törzse; oszlop törzse.

4. tört felbomló ősközösségi társadalomban: közös területen élő, azonos származású és nyelvű nemzetségek közössége. | irod nép, nemzet.

5. áll növ az osztálynál nagyobb rendszertani egység (phylum). a gerincesek törzse.

6. áll mezőg egy apaállat, ill. egy anyanövény utódainak csoportja.

7. kat nagyobb katonai kötelékben a vezetés legfontosabb közegeit magában foglaló szerv. az ezred törzse.

8. sajtó gyűjteményben, készletben: az egésznek alapjellegét megadó legnagyobb v. legfontosabb rész.

9. kat biz törzsőrmester.

[?↔torzs ]

1. benti helyről, belülről ki, el. városból, zsebből. | (helynévvel) bécsből. | vmely írásműből. versből. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területéről el. a mezőgazdaságból. | vmely esemény színhelyéről. bálból.

2. vmely testrész felületéről. nyakából [eltűnt a nyakék].

3. vmely időszakból. [kilép] a gyermekkorból.

4. valamitől indíttatva. barátságból [teszi].

5. valamit hasznosítva. munkából [él].

6. valakinek, valaminek valamihez előzményül szolgáló eredeti v. előző mivoltából, állapotából. a barackból [lekvárt főz]. | ▸ valamiből van valami fából [van]. | valamiből mint forrásból. hallomásból [tudja].

7. <vonzatként.> [kiábrándul] a barátjából.