1. különálló létezőként érzékelhető anyagi jelenség. a természet tárgyai. | élettelen dolog. személyek és tárgyak. | használati cikk, holmi, eszköz. talált tárgyak.

2. az, akire, amire vmely tevékenység, érzés, magatartás irányul. szerelmének tárgya; a vizsgálat tárgya. | az, amiről beszélgetés, vita folyik. eltér a tárgytól. | sajtó elintézendő v. megbeszélendő ügy. | ▸ valaminek a tárgyában

3. az, amit vmely alkotás ábrázol. a regény, a kép tárgya.

4. isk tantárgy.

5. fil lélt az a dolog, amelyre vmely gondolati tartalom vonatkozik, ill. amelyre a tudat ráirányul. a fogalom tárgya.

6. nyelvt “kit, mit?” kérdésre felelő m-rész.

[ fr<germ ]

1. a legmélyebb női ( v. gyermeki) énekhang. | (jelzőként) ilyenként hangzó.

2. alt hangra írt szólam.

3. ilyen hangú énekes.

[ ném<ol ]

1. (t. n. is ) (hiv.) megbeszélésen tisztázni, rendezni igyekszik valamit, tanácskozik valamiről. a javaslatot tárgyalják; még tárgyalunk.

2. (t. n. is ) jog <bíróság> tárgyaláson foglalkozik vmely üggyel. ma tárgyalják a pert; bűnperben tárgyal.

3. vál módszeresen fejteget, előad valamit.