1. négyszögletes (fekete fa)lemez, amelyre (krétával) írnak, rajzolnak. | falitábla, iskolai tábla.

2. falra, oszlopra stb. erősített feliratos lemez. útjelző tábla.

3. rendsz. falra akasztott, szöveges ( és képes) kartonlap mint szemléltetőeszköz. | könyvben ilyen rendeltetésű lap. színes táblák.

4. téglalap alakú, rendsz. kemény anyagú lapos tárgy, (alkat)rész. a könyv táblája. | sp sakktábla. | (jelzőként) egy v. vhány táblát kitevő mennyiségű. öt tábla csokoládé.

5. mezőg nagyobb, összefüggő megművelt földterület. | (jelzőként) nagy tábla búza. | ruha darabokból összevarrt szőrme.

6. föld vízszintes kőzetrétegekből kialakult sík vidék.

7. elav irod | (terített) asztal. | asztaltársaság.

8. jog tört a rendi országgyűlés egyik testülete.

9. jog | felsőbb fokú bíróság. | rég királyi ítélőtábla.

[ lat ]

a többes szám jele.

1. ép <ajtót, falat stb. > táblákkal, lapokkal burkol.

2. ritk <földet> táblákra oszt.

3. jog elav <adósságot, terhet> a telekkönyvben az ingatlan terhére ír. az adósságot a házra táblázták.

4. elav ▸ valakire tábláz ránk táblázta a házat.

a többes szám jele.