Magyar szerkezettár
✔ 



    sűrű
    
      
      
    
    
I.
      
        mn
      
      
1.
        aminek részei, egyedei, szálai stb. (a területhez viszonyítva) igen közel vannak egymáshoz.
        sűrű erdő, haj, szövet; sűrű vasúthálózat; sűrűn lakott terület.
        
 | 
          aminek elemi részecskéi (viszonylag) nagyon közel vannak egymáshoz; tömör.
          sűrű faanyag, köd;
          
            
 ▸
sűrű levegő
            
 ▸
sűrű a vére
          
          
            
 ▸
olyan sűrű, hogy harapni  vágni lehetne
          
        
        
 | 
          sok szilárd részt tartalmazó <folyadék>.
          sűrű leves.
        
        
 | 
          ritk
          mély, nagy.
          sűrű sötétség, csend.
        
      

      
2.
        olyan <jelenség>, amelynek mozzanatai, elemei nagyon közel vannak egymáshoz, és gyorsan követik egymást.
        sűrű eső; sűrű pelyhekben hull a hó.
        
 | 
          egymást gyorsan követő <cselekvések, események (sora)
>.
          sűrű villámlás.
        
      

      
3.
        biz
        izmos, erős (rendsz. alacsony, zömök) személy, kül. (fiatal) férfi.
        odajött egy sűrű fickó.
      

    

    
II.
      
        fn
      
      
1.
        
          
 ▸
valaminek a sűrűje
          
 ▸
az élet sűrűje
        
      

      
2.
        sűrű erdő, bozót, erdő mélye.
        a sűrűben bolyong.
      

    

    
[↔sürög
]

  



  


  


A
nyelv
valójában
nem
szavakból, hanem
szerkezetekből áll,
nem szavak sora, hanem szerkezetek szövedéke. Innen ered a projekt alapgondolata, hogy talán nem is a szavakat érdemes számbavenni (vö: „szótár”), hanem a szerkezeteket. Erre tesz kísérletet a Magyar szerkezettár. A projekt eredményeként egy szabadon hozzáférhető és használható online adatbázis jön létre, melynek első verziója próbálható ki ezen az oldalon.





A projektben használt konstrukciós nyelvtani keretben (1) az egyes szavak is egyszerű szerkezeteknek tekinthetők, (2) szerkezetek az absztrakt nyelvtani szabályok (pl. jelző + főnév), és (3) szerkezetek a köztes formulák is, amelyekben fix elemek és kitöltendő helyek is vannak. Mindezeket magába foglalva egy szerkezettár a nyelv egészéről tud képet adni, egyesítve a szótárt és a nyelvtant.

A bemutatón elhangzott előadás itt tekinthető meg,
és elérhető külön a diasor is.

  


  

Publikációk



  


  


PÉLDÁK #1



    

  1. asztal (szótár)
    2. 

  2. asztalos (szótár)
    3. 

  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
    4. 

  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
    5. 

  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    6. 

  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
    7. 

  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
    8. 

  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    9. 



PÉLDÁK #2



    

  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
    2. 

  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
    3. 

  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
    4. 

  4. fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
    5. 

  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
    6. 

  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
    7. 

  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
    8. 



PÉLDÁK #3





    

  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
    2. 

  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
    3. 




    

  1. alapító tag – okos gyerek
    2. 




    

  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
    2. 

  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
    3. 




    

  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő) 
    2. 

  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend) 
    3. 

  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend) 
    4. 

  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
    5. 

  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
    6. 



PÉLDÁK #4




  


  


Kapcsolat •
szerkezettar@nytud.hu •
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet •
© 2024–2025