1. le- v. kihullva szétszóródik. a ládából széthullott az áru.

2. részeire hull, szétbomlik. széthullott a haja; széthull a kéve. | szétesik, és a benne levő anyag kihull. széthull a csomag. | vál <emberi közösség> felbomlik. széthullt a társaság.

I. hsz vhonnan két v. több irányba(n). mentek a fiúk, szét, ki-ki hazafelé.

II. ik

[←szél² ]

1. <valamiből sok darab v. rész> egymást követőleg v. sűrű tömegben (vhova) esik. hullik a hó, a gyümölcs. | vál <vér, könny stb. > sűrű cseppekben folyik.

2. ▸ hullik a haja | ▸ hullik a szőre, a tolla

3. vál <kif-ekben.> ▸ darabokra hullik ▸ térdre hullik ▸ szemébe, vállára hullik a haja

4. tömegesen pusztul. hullik a baromfi. ▸ hullik, mint ősszel a légy

[ fgr ]