1. jelentékeny kiterjedésű, jókora terjedelmű. nagy fa, síkság; ▸ nagy szemet mereszt | ▸ nagy valakinek valami nagy nekem ez a cipő. | zene a hasonló nevű “kis” hangköznél félhanggal bővebb terjedelmű <hangköz>, ill. ilyen hangközre levő <hang>. nagy terc.

2. számos egyedből, egységből álló. nagy tömeg, választék; ▸ nagy egyszeregy | a szokottnál v. a vártnál több; tetemes. nagy kiadás.

3. hosszú <idő>. öt év nagy idő. | sok évből álló <életkor>. nagy kort ért el. | nép későre járó. nagy idő van már.

4. gyerm felnőtt. ha nagy leszek ... | viszonylag idősebb <gyermek>. a nagyobbik fiam. | ▸ nagy gyerek

5. jelentős arányú, mértékű. nagy baj, vihar. | fontos, jelentős. nagy feladat; ▸ nagy idők | kitűnő, kiváló. nagy költő; ▸ nagy véleménye van nagy véleménnyel van valakiről | tört <kiemelkedő személyiség, kül. uralkodó állandó jelzőjeként.> nagy lajos király.

6. nagybetűvel írt v. nyomtatott. a nagy f. | zene az egyvonalasnál két oktávval mélyebb. nagy c.

7. hangzatos, de tartalmatlan. nagy szavak.

8. lelkes, buzgó v. szenvedélyes. nagy horgász. | <fokozó jelzőként.> nagy hős.

1. viszonylag idősebb gyermek. a nagyok vigyáznak a kicsikre. | gyerm felnőtt személy.

2. jelentős személy. történelmünk nagyjai. | sajtó nagyhatalom (vezetője). a négy nagy.

3. ▸ valaminek a nagyja

4. <kif-ekben:> jelentős feladat. nagyra hivatott.

5. (hsz-szerűen) ▸ nagyban

6. ▸ nagyokat ugrik egy nagyot; nagyokat alszik. | <kif-ekben.> ▸ nagyokat mond ▸ nagyot néz ▸ nagyra van valamivel ▸ nagyban megy a rongyszedés