Magyar szerkezettár

megtörténtében

→ megtörténik ⊕ t[_PerfPtcp/Adj] ⊕ é[AnP] ⊕ -ban/-ben

megtörténik

tn ige

1. szándékolt, tervezett esemény, történés bekövetkezik, végbemegy. megtörténtek az előkészületek; megtörtént a találkozás.

2. véletlenül bekövetkezik, megesik valami. megtörtént a baj; velem is megtörtént ez. | a valóságban végbemegy. amit mondott, mind megtörtént.

t[_PerfPtcp/Adj]

é[AnP]

-ban/-ben

hat-rag nép v. biz -ba/-be

1. bent levő helyen, belül. szobában, erdőben. | (helynévvel) angliában, tokajban. | vmely írásműbe foglalva. levélben. | valakinek egyéniségében, lelkivilágában. barátjában. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területén. érzelmeiben, az iparban. | vmely esemény színhelyén. lakodalomban.

2. ritk némely testrész felületén. fejében [a kalap].

3. vmely időpontban, időszakban. [e] percben, májusban.

4. valamilyen módon, valamilyen formában, valamilyen eljárással. cseppekben [esik]; valutában [fizet].

5. valamilyen mértékben. egészben.

6. valamilyen állapotban, folyamatban. fektében, kiveszőben. | (szn -s képzős származékán) vhányan együtt. hármasban [kirándultak].

7. valamilyen körülmények között. jólétben.

8. valamilyen ok miatt. ijedtében.

9. ritk valamiként, valami gyanánt. munkabérben [kap valamit].

10. valamilyen tekintetben. színvonalban.

11. <vonzatként.> [akadályoz] a munkában; [gyönyörködik] a zenében.

..........

megtörténtében

→ megtörténte ⊕ birtokos személyjel ⊕ -ban/-ben

megtörténte

szjeles fn

az a tény, hogy valami megtörtént. a baleset megtörténte.

birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;