Magyar szerkezettár

magát

maga¹

I. visszaható névm. (alanyként nem haszn. )

1. <annak jelölésére, hogy a cselekvés a cselekvőre hat vissza.> védi magát; bízik magában; hányja-veti magát; ▸ magának él ▸ magának való | ▸ magánál van ▸ nincs magánál | biz: ▸ maga alatt van | (tbsz-ú alakban és közé, között, közül nu-val) a jelzett személyek saját közösségébe, közösségében, közösségéből. maguk közé fogadták. | <annak kif-ére, hogy a jelzett dolog vmely adottsága folytán elszenved, ill. előidéz vmely cselekvést, folyamatot.> a bor itatja magát; magába szívta a vizet. | (visszaható igéknek megfelelő szókapcsolatokban) ▸ védi, szégyelli, vhogyan viseli magát

2. (a visszaható jelentés háttérbe szorulásával, kül. ik-s igék formális tárgyaként) <túlzott mértékű cselekvés kif-ében.> agyondolgozza magát. | < el- ik-s, hangadást jelentő, mozzanatos igével.> elsikoltotta v. elkáromkodta magát. | < el- ik-s, elhibázott cselekvést jelentő igével.> elszámolta magát. | < ki- ik-s igével, annak kif-ében, hogy a cselekvés a cselekvő teljes kielégüléséig tart.> kimulatta magát.

II. szem névm (nyomatékos) <nem más, hanem> ő, ill. én, te, mi, ti, ők. maga varrja a ruháit. | ▸ vhányad magával negyedmagával tért vissza. | vmely személy, dolog fontosságát kiemelő szóként. maga az igazgató jött el. | <annak kif-ére, hogy az alany szinte megtestesítője a jelzett tulajdonságnak.> ez a kislány maga a jókedv.

III. hsz egyedül, magában. maga maradt. | csupán, önmagában. ez maga még nem hiba.

[←mag ]

maga²

szem névm

1. (2. sz-ű szem névm szerepében, 3. sz-ű, ill. a 3. sz-re vonatk. ts ragozású állítmánnyal) <az ön-nél bizalmasabb, közvetlenebb, hiv. helyzetekben azonban kevésbé udvarias, leereszkedő, olykor udvariatlan megszólításként.> megkérném magát valamire; magát nem kérdeztem.

2. (birt jelzőként, egysz. 3. sz-ű szjeles birtokszó előtt) a magához tartozó, a maga tulajdonában levő. ez a maga háza?

[←maga¹ ]

á[3Sg]

-t¹

rag

I. tárgyrag

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

PÉLDÁK #1

PÉLDÁK #2

PÉLDÁK #3

PÉLDÁK #4