1. kemény, törhető, nem nyújtható, nem égethető ásványi anyag (darabja). ▸ kővé dermed, mered válik ▸ bölcsek köve

2. kőből készült tárgy, kül. burkolat(kő), ékkő, sírkő. felmossa a konyha kövét; kiesett a kő a gyűrűből.

3. ját némely játékban egységként haszn. különböző számértéket képviselő kocka v. téglalapocska. a dominó kövei.

4. orvos epekő, ill. vesekő.

5. nép <kif-ekben:> mennykő. mi a kő!; bánja a kő! ▸ nagy, nehéz kő esett le a szívéről ▸ egy követ fújnak ▸ a követ is meglágyítaná ▸ minden követ megmozgat ▸ az vesse rá az első követ, aki

[ fgr ]

a többes szám jele.

1. benti helyről, belülről ki, el. városból, zsebből. | (helynévvel) bécsből. | vmely írásműből. versből. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területéről el. a mezőgazdaságból. | vmely esemény színhelyéről. bálból.

2. vmely testrész felületéről. nyakából [eltűnt a nyakék].

3. vmely időszakból. [kilép] a gyermekkorból.

4. valamitől indíttatva. barátságból [teszi].

5. valamit hasznosítva. munkából [él].

6. valakinek, valaminek valamihez előzményül szolgáló eredeti v. előző mivoltából, állapotából. a barackból [lekvárt főz]. | ▸ valamiből van valami fából [van]. | valamiből mint forrásból. hallomásból [tudja].

7. <vonzatként.> [kiábrándul] a barátjából.