Magyar szerkezettár
Keres
🪄
kirúgta
→
kirúg
⊕
ta[_Ger:tA/N]=t
⊕
birtokos személyjel
kirúg
ts (
és
tn) ige
1.
rúgással
kiüt
,
kiver
valamit
.
a
ló
kirúgta
két
fogát
;
▸
majd kirúgja a ház oldalát
|
rúgással
kimozdít
a
helyéből
valamit
.
▸
kirúgja maga alól a széket
2.
tn
nép
<
ló
,
ritk
.
táncoló
ember
>
vmely
irányban
nagyot
rúg
.
3.
rúgással
külső
helyre
juttat
valamit
.
|
sp
<
labdát
>
kapukirúgással
játékba
hoz
.
4.
durva
kidob
,
eltávolít
valakit
vhonnan
.
▸
úgy kirúgja, hogy a lába sem éri a földet
5.
▸
kirúgja magát
6.
tn
ritk nép
<
építmény
v
.
része
>
kiszögellik
,
kiáll
.
7.
tn ▸
kirúg valakire
ta[_Ger:tA/N]=t
birtokos személyjel
cxn
a
birtokos
személyét
és
számát
jelző
jel
;
PÉLDÁK #1
asztal
(szótár)
asztalos
(szótár)
asztalokra
(toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal
(összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba
(3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal
(szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal
(azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal
mellett
(3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
avokádó
(van/van, azonos,
nagy
)
fűbe harap
(nincs/van, konstrukció)
fűbe
(nincs/van, 2 konstrukció,
-ba/-be
)
fű
(van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki
fűbe harap
(nincs/van, szöveg részeként)
nem
harapott fűbe
(nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap
(nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
a tanár
részt vesz
az akció
ban
(igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben
(azonos forma)
alapító tag
–
okos gyerek
az
alapító tag
részt vesz
az akció
ban
(két többszavas konstrukció)
az okos gyerek
részt vesz
az akció
ban
(egy többszavas konstrukció)
a tanár
részt
vett
az akció
ban
(múlt idő)
a tanár
vesz részt
az akció
ban
(szórend)
a tanár
vesz
az akció
ban részt
(szórend)
a tanár
részt vesz
a
munká
ban
(más elem)
a tanár
kollégáival
részt vesz
az akció
ban
(plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
-ban/-ben
,
-ság/-ség
,
ad hoc
,
terem
,
termet
,
almafa
,
grépfrútfa
,
megcsócsál
a könyv lapokból áll
,
a nyelv szerkezetekből áll
,
kísérletet tesz erre
Kapcsolat •
szerkezettar@nytud.hu
• HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024