1. otthonába megy.

2. szüleihez, ill. szülőföldjére látogat.

3. hazájába visszatér.

1. az az ország, az a nép, amelyhez valaki — születés v. honosítás révén — tartozik. a haza védelme. | szülőföld.

2. terület, hely, ahol valaki v. vmely embercsoport életlehetőségekre talál. (őseink) új hazát kerestek.

3. az az ország, vidék, ahonnan valami elterjedt, ill. ahol ma (is) honos. a tea, az opera hazája.

4. rég irod <kif-ekben.> ▸ örökös boldogabb haza

[←haza² ]

I. hsz lakóhelyére, otthonába. siet haza. | a hazájába.

II. ik

[←ház ]

1. veszélyből kiszabadít(ani igyekszik). vhova, valami elől ment valakit, valamit; ▸ menti a bőrét

2. veszélytől óv, véd. ▸ életet ment ▸ menti, ami menthető | ▸ menti a helyzetet | (t. n.) sp gólveszélyt elhárít. vetődéssel ment.

3. vád alól tisztáz(ni igyekszik) valakit, valamit. azzal menti magát, hogy ... | valakinek, valaminek mentsége valami. menti őt az, hogy ...

4. inf <számítógépbe betáplált adatokat> a memóriában, ill. mágneslemezen biztonságba helyez, védetté tesz.

[←menik ’menekül’ (fgr) ]

mentes. | valami alól felmentett, mentesített.

[←menik ‘menekül’↔ment¹ ]