épületet szintekre osztó, vízszintes teherhordó szerkezet.

[←fed, föd ]

1. gép, készülék működtetésére alkalmas, egymással összefüggő alkatrészeinek összessége. a motor, a zár szerkezete. | vmely technikai feladat elvégzésére alkalmas, több részből álló eszköz. erőátviteli szerkezet.

2. műsz építményben a terhelést hordozó, ill. egyéb sajátos feladatot ellátó részek összessége. a ház szerkezete.

3. tud természeti alakulat, képződmény alkotórészei között levő összefüggés módja, rendje. az anyag, az emberi test szerkezete. | pol vmely társadalmi alakulatot meghatározó (erő)viszonyok összessége, ill. jellege. az állam szerkezete.

4. irodt műv tud szellemi alkotásban a mű elemeinek elrendezéséből, összefüggéséből, arányaiból adódó belső rend, felépítés. a dráma, a szonáta szerkezete.

5. nyelvt | az a mód, ahogy a nyelv elemei egymáshoz kapcsolód(hat)nak. a mondat szerkezete. | szószerkezet. határozós szerkezet.

[←szerkezik ‘kapcsolódik’←szer² ]

1. bent levő helyen, belül. szobában, erdőben. | (helynévvel) angliában, tokajban. | vmely írásműbe foglalva. levélben. | valakinek egyéniségében, lelkivilágában. barátjában. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területén. érzelmeiben, az iparban. | vmely esemény színhelyén. lakodalomban.

2. ritk némely testrész felületén. fejében [a kalap].

3. vmely időpontban, időszakban. [e] percben, májusban.

4. valamilyen módon, valamilyen formában, valamilyen eljárással. cseppekben [esik]; valutában [fizet].

5. valamilyen mértékben. egészben.

6. valamilyen állapotban, folyamatban. fektében, kiveszőben. | (szn -s képzős származékán) vhányan együtt. hármasban [kirándultak].

7. valamilyen körülmények között. jólétben.

8. valamilyen ok miatt. ijedtében.

9. ritk valamiként, valami gyanánt. munkabérben [kap valamit].

10. valamilyen tekintetben. színvonalban.

11. <vonzatként.> [akadályoz] a munkában; [gyönyörködik] a zenében.