1. kemény, vastag törzsű, ágakat csak bizonyos magasságban fejlesztő fás szárú növény. az erdő fái; lombos fák; felmászik a fára.

2. e növény törzsének és ágainak (feldolgozott) anyaga. fával fűt; fából van; ▸ az ember nincsen fából ▸ olyan, mint egy darab fa

3. fából készült tárgy, alkatrész. a tető fája. | sp tekebáb. | (jelzőként) fa lámpakar.

4. isk biz elégtelen osztályzat. fát kapott. ▸ nagy fába vágja a fejszéjét ▸ fából vaskarika ▸ nem olyan fából faragták ▸ mi fán terem? ▸ rossz fát tesz a tűzre ▸ fát lehet vágni a hátán ▸ maga alatt vágja a fát ▸ nem látja a fától az erdőt

[ fgr ]

szolmizálásban bármely dúr hangsor 4. hangja.

[ nk:ol ]

1. mat két párhuzamos egybevágó körlappal és ezeket összekötő görbe oldallappal határolt mértani test.

2. műsz | ilyen alakú alkatrész. az írógép hengere. | az az alkatrész, amelyben a dugattyú mozog.

3. úthenger.

4. mezőg ilyen alakú talajművelési eszköz.

5. festőhenger.

6. sp korláton a két felkarral a karfákra támaszkodva végzett átfordulás.

[←hengeredik, hengerít ]