1. dolgoknak olyan összetartozása, amelyben azok egy egésznek a részeiként egymással (szervesen) összefüggnek. egységet alkot.

2. közös cél érdekében létrejött tömörülés, együvé tartozás. egységben az erő. | népnek, nemzetnek egy államban való tömörülése. a német egység.

3. valamiknek teljes összhangja. az elmélet és a gyakorlat egysége.

4. mat az “egy” mint műveletek alapja.

5. mértékegység.

6. részekre tagolódó anyagnak, dolognak egy-egy önálló része. ▸ tanítási egység

7. szervezetnek kisebb önálló része. közigazgatási egység. | kat több alegységből álló kötelék. páncélos egység.

1. vmely okból, valami miatt. bűnéért [bűnhődik].

2. azzal a céllal, hogy valakit, valamit elérjen, megszerezzen. borért [megy]. | valaminek az ellenértékeként, ill. cserébe. [fizet] az áruért.

3. valakinek, valaminek javára, hasznára. [mindent megtesz] a családjáért.

4. <vonzatként.> [rajong] a sportért; [felelős] a kárért.

vál elsőbbség. | sp első helyezés, győzelem. | ját társasjátékban a kezdés joga. kié az elsőség?

1. vmely okból, valami miatt. bűnéért [bűnhődik].

2. azzal a céllal, hogy valakit, valamit elérjen, megszerezzen. borért [megy]. | valaminek az ellenértékeként, ill. cserébe. [fizet] az áruért.

3. valakinek, valaminek javára, hasznára. [mindent megtesz] a családjáért.

4. <vonzatként.> [rajong] a sportért; [felelős] a kárért.