1. valaminek a belsejébe. be a szobába.

2. vmely köz(ép)ponttól távolabb levő helyről a köz(ép)pont felé. faluról be a városba.

3. nép benn.

4. ritk <felszólításként, be ik-s ige h.> ▸ pofa be!

1. zárt v. körülhatárolt tér belsejébe. benéz, behajít. | vmely testbe, valaminek az anyagába. beolvad, beszúr. | belül és egyúttal befelé. beázik, bevérzik. | <jelentéstömörítő igékben.> bemerészkedik, beparancsol.

2. úgy, hogy valaki, valami (a cselekvéssel létrehozott) belső helyre kerüljön. beburkol, bekarikáz.

3. valaminek a felszínét v. belsejét megtöltve. benépesedik, beken. | a cselekvést vmely terület, hely minden részén végezve. bebarangol, behajóz [vmely területet].

4. rést, nyílást, üreget megszüntetve. betöm, begyógyul.

5. rést, nyílást, mélyedést előidézve. bezúz, behorpad.

6. valakik, valamik közé, valakiknek, valamiknek a csoportjába. beházasodik, besorol.

7. vmely személy, közösség, intézmény elé v. előtt, ill. vmely személynek, közösségnek, intézménynek. bemutatkozik, bevall. | vmely intézményhez való beadás útján. becserél, bevált.

8. valamit magához véve, gyűjtve, ill. vhol összegyűjtve. begyűjt, beszerez.

9. <a cselekvés, folyamat befejeződésének, beteljesedésének kif-ére.> bebizonyít, bealkonyodik. | <pongyola haszn-ban.> ▸ beindít, beszüntet

10. valamiben nagy fokot elérve. beebédel, beijed. | vmely ételből, italból sokat, eleget fogyasztva. besöröz. | nép v. tréf <önmagukban nem haszn. igékkel is:> lerészegedésig <iszik>. becsiccsent, bekáfol.

11. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> be-beáll.

1. <annak kif-ére, hogy valakinek, valaminek van valakije, valamije, ill. van benne, rajta valami.> nős [ember]; mákos [rétes]. | < (élet)kor, időtartam kif-ére.> tízéves [fiú]; kétnapos [eső].

2. <annak kif-ére, hogy valami együtt jár, ill. összefügg valamivel.> hajszás [élet]; hagyományos [viselet.]

3. (kül. összetételekben) <valami tartására, tárolására való alkalmasság kif-ére.> szódás[üveg]; fás[kamra].

4. (tulajdonnévhez is ) <hasonlóság, valaminek való megfelelés kif-ére.> acélos [akarat]; adys [vers].

5. (szn-hez) <számmal való megjelölés, minősítés kif-ére.> ötös [találat]; négyes [dolgozat].

6. (hsz-hoz v. nu-hoz) ritk <körülménynek mint tulajdonságnak a megnevezésére.> mögöttes [terület]; esetleges [akadály].

1. <valamivel foglalkozó személy megnevezésére.> órás, csapos. | <valahogyan, ill. vhol foglalkoztatott személy megnevezésére.> béres, napszámos, napidíjas, portás. | <valamit kedvelő személy megnevezésére.> dohányos. | <vmely közösség tagjának megnevezésére.> elsős.

2. <növénnyel borított terület megnevezésére.> fenyves, kukoricás.

3. (szn-hez) <számmal meghatározott dolog, személy megnevezésére.> [adj egy] ezrest; [öreg] negyvennyolcas.