az utca vmelyik oldala, sora. átmegy a túlsó szerre. | nép utca. | táj rég a falu vmelyik része.

[?tör ]

1. ritk eszköz, szerszám. | sp tornaszer.

2. vegyszer. féregirtó szer. | gyógyszer. reuma elleni szer.

3. <kif-ekben:> az a mód, ahogyan valamit elérhetünk, v. szoktunk tenni. szerét ejti valaminek. | ▸ szert tesz valakire, valamire | ▸ szerével, szerivel

4. táj sorrend. ▸ szert fog

5. elav szövetség, szerződés.

6. elav pejor fajzat, szerzet.

7. nép szín, fészer.

8. <kif-ekben:> mennyiség, szám. ▸ se szeri, se száma

[ fgr ]

1. benti helyről, belülről ki, el. városból, zsebből. | (helynévvel) bécsből. | vmely írásműből. versből. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területéről el. a mezőgazdaságból. | vmely esemény színhelyéről. bálból.

2. vmely testrész felületéről. nyakából [eltűnt a nyakék].

3. vmely időszakból. [kilép] a gyermekkorból.

4. valamitől indíttatva. barátságból [teszi].

5. valamit hasznosítva. munkából [él].

6. valakinek, valaminek valamihez előzményül szolgáló eredeti v. előző mivoltából, állapotából. a barackból [lekvárt főz]. | ▸ valamiből van valami fából [van]. | valamiből mint forrásból. hallomásból [tudja].

7. <vonzatként.> [kiábrándul] a barátjából.

1. gép, készülék működtetésére alkalmas, egymással összefüggő alkatrészeinek összessége. a motor, a zár szerkezete. | vmely technikai feladat elvégzésére alkalmas, több részből álló eszköz. erőátviteli szerkezet.

2. műsz építményben a terhelést hordozó, ill. egyéb sajátos feladatot ellátó részek összessége. a ház szerkezete.

3. tud természeti alakulat, képződmény alkotórészei között levő összefüggés módja, rendje. az anyag, az emberi test szerkezete. | pol vmely társadalmi alakulatot meghatározó (erő)viszonyok összessége, ill. jellege. az állam szerkezete.

4. irodt műv tud szellemi alkotásban a mű elemeinek elrendezéséből, összefüggéséből, arányaiból adódó belső rend, felépítés. a dráma, a szonáta szerkezete.

5. nyelvt | az a mód, ahogy a nyelv elemei egymáshoz kapcsolód(hat)nak. a mondat szerkezete. | szószerkezet. határozós szerkezet.

[←szerkezik ‘kapcsolódik’←szer² ]

a többes szám jele.

1. benti helyről, belülről ki, el. városból, zsebből. | (helynévvel) bécsből. | vmely írásműből. versből. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területéről el. a mezőgazdaságból. | vmely esemény színhelyéről. bálból.

2. vmely testrész felületéről. nyakából [eltűnt a nyakék].

3. vmely időszakból. [kilép] a gyermekkorból.

4. valamitől indíttatva. barátságból [teszi].

5. valamit hasznosítva. munkából [él].

6. valakinek, valaminek valamihez előzményül szolgáló eredeti v. előző mivoltából, állapotából. a barackból [lekvárt főz]. | ▸ valamiből van valami fából [van]. | valamiből mint forrásból. hallomásból [tudja].

7. <vonzatként.> [kiábrándul] a barátjából.